SZÜLÉSI FÁJDALOM ELVISELHETŐSÉGE

A méhösszehúzódás nagyon fájdalmas, de ennek a fájdalomnak célja van: minden fájás egy lépéssel közelebb visz a gyermek megszületéséhez. Helyes felkészüléssel a fájdalomérzetet tompítja:

q  szerettei társasága

q  légzés gyakorlatok

q  előzetesen elsajátított jóga

q  akupunktúra

q  homeopátia vagy gyógynövények alkalmazása

q  pihenés a szülés megindulása előtt (nem viszi túlzásba a teendőket a terhesség alatt), lazítás az összehúzódások szüneteiben

q  a vajúdás kezdetén egyen, igyon egy keveset, ha megengedik

q  foglalja el a gondolatait mással (de ne kitolási szakban); ne úgy tekintsen az összehúzódásokra, hogy milyen fájdalmasak, hanem hogy mennyit viszik előre; emlékeztesse magát, hogy bármennyire kellemetlenek is, nem tartanak örökké. Győzze meg magát, milyen szerencsés, micsoda boldogság várja nemsokára és milyen sokan cserélnének Önnel.

q  tanuljon, tájékozódjon a vajúdásról és a szülésről, hogy önbizalma legyen, és legalább bizonyos mértékben uralni tudja a helyzetet, ne a szülőszobán derüljön ki, hogy ez nem olyan, mint a filmekben

q  figyeljen oda az orvos utasításaira és tartsa be azokat!

 

A fájdalomérzetet azonban növeli:

q  egyedüllét

q  kimerültség

q  éhség, szomjúság

q  szorongás, stressz, fájások közben

q  az ismeretlentől való félelem

q  önsajnálat

q  hagyja, hogy eluralkodjon a kiszolgáltatottság és gyámoltalanság érzése

 

Jóval a vajúdás kezdete előtt beszélje meg az orvossal a fájdalomcsillapítás és az érzéstelenítés kérdését. Ne várja meg az első méhösszehúzódásokat! Bár a szülés természetes folyamat, amelyet sokan fájdalomcsillapítás nélkül élnek át, nem a bátorság, az erő, a kitartás próbája. A szülési fájdalmat egyesek az emberi faj legerőteljesebb élményének tartják. Az egészségügy fejlődése felkínálja a nőknek e fájdalom enyhítésének lehetőségét, ami nemhogy elfogadható, de bizonyos esetekben a legjobb megoldás lehet. Lehetetlen ugyanis megjósolni a vajúdás és a szülés lefolyását, az összehúzódásokkor tanúsított magatartását, és azt, szüksége lesz-e segítségre vagy sem. Még aki tudja magáról, hogy rosszul tűri a fájdalmat, és eleve számít az epidurális érzéstelenítésre, az is bölcsebben teszi, ha először alternatív gyógymódokhoz folyamodik. Ki tudja, talán könnyebben megy a szülés, mint képzelte. Ha vajúdás közben úgy érzi, hogy szüksége van fájdalom enyhítésére, szóljon a segítőjének, a nővérnek, az orvosnak, de ne azonnal! Próbálja tűrni még fél óráig, ez idő alatt összpontosítson erőteljesen a relaxációra vagy a légzéstechnikára, fogadja el mindazt a segítséget, amelyet a segítőtársa nyújtani tud. Kiderülhet, hogy ha egy kicsivel több támogatást kap, kibírja a fájdalmat, de az is meglehet: az alatt a fél óra alatt annyit haladtak előre a dolgok, hogy segítség nélkül is folytatni tudja a vajúdást. Ha a fél órás várakozás után is azt gondolja, hogy még mindig, vagy még inkább szüksége van fájdalomcsillapításra, kérje nyugodtan, bűntudat nélkül. Arról se feledkezzen meg, hogy bármilyen nehéz volt a vajúdás és a szülés, amint a kisbabát a karjaiban tartja, gyorsan elhalványul minden gyötrelemnek még az emléke is.

 

A Magyarországon használt leggyakoribb fájdalomcsillapítási módszer az epidurális érzéstelenítés (EDA): Az epidurál az érzéstelenítésnek az a módja, amely ideiglenesen elzsibbasztja az alsótest idegeit. Az érzéstelenítőt egy csövön át fecskendezik be a gerinc alsó részébe. Ha az epidurál jól működik, az anya nem érez fájdalmat, és teljesen tudatában van annak, hogy mi történik. A magzatra nincs hatással. Az epidurális érzéstelenítést a fájdalomcsillapítás legáltalánosabban alkalmazott módszere. Népszerűségét annak köszönheti, hogy viszonylag biztonságos (már kevés vegyi anyaggal el lehet érni a kívánt hatást), alkalmazása egyszerű, hatása „felhasználóbarát”, a test alsó részén fejti ki a hatását, ezért az asszonyok ébren vannak szülés közben, és közvetlenül szülés után már üdvözölni tudják a gyermeküket.

 

VISSZA